Amikor rájössz, hogy nem a saját életedet éled…

Sokan már fiatalon olyan pályára lépnek, amelyet nem a saját választásuk, hanem a szülői elvárások, a társadalmi normák vagy a biztos megélhetés utáni vágy határoz meg. Belevágnak egy egyetemi képzésbe, megszerzik a diplomát, majd elkezdenek dolgozni a szakmában. Telnek az évek, de valami nem stimmel. Egyre gyakrabban fogalmazódik meg bennük a gondolat: „Ez nem az én utam.”

Én is így voltam ezzel, édesanyám ötlete volt a közgazdasági szakközép, majd a mérlegképes könyvelői iskola. Innen pedig egyenes út vezetett a közgazdász diplomáig. A szüleim nagyon boldogok voltak, hiszen én lettem az első diplomás a családfánkon. 

Nem úgy, ahogy én….

Talán már az elejétől érezted, hogy ez a pálya nem neked való, de mégis beletetted az energiát, mert „kényszer” volt. Vagy lehet, hogy eleinte élvezhető volt, de az évek során kiderült, hogy egyre kevésbé lelkesít. Mostanra pedig elérkeztél ahhoz a ponthoz, ahol már nem tudod tovább halogatni a változtatást.

De hogyan lehet ezt megtenni? Hogyan lehet egy biztosnak látszó életpályát elhagyni és egy teljesen új irányba indulni? Ebben a cikkben végigvezetlek azon az önismereti és gyakorlati folyamaton, amely segít abban, hogy magabiztosan lépj ki a régi keretek közül, és elindulj a saját utadon.

Fogadd el az érzéseidet – és ne bagatellizáld el a kételyeidet

Először is, teljesen normális, ha félelmet, bizonytalanságot vagy bűntudatot érzel a változtatás gondolatával kapcsolatban. Hiszen rengeteg energiát és időt fektettél ebbe a karrierbe.

Gyakori gondolatok ilyenkor:

• • „Hálásnak kellene lennem, hogy egyáltalán van munkám.”

• • „Nem lehetek ilyen önző, hiszen mások is küzdenek a mindennapi megélhetésért.”

• • „Ha most kiszállok, az azt jelenti, hogy az eddigi évek kárba vesznek.”

Ezek normális érzések, de fontos megvizsgálni, hogy valóban igazak-e. Gyakran kiderül, hogy ezek csupán belénk épült hiedelmek, amelyek eddig is akadályoztak minket a továbblépésben.

Mi tartott vissza eddig? – Ismerd fel a korlátozó hiedelmeidet

Sokan nem azért maradnak egy nem megfelelő pályán, mert nem látnának kiutat, hanem mert belső félelmek tartják őket vissza. Ezek lehetnek olyan gondolatok, amelyeket gyermekkorunkból vagy a környezetünkből vettünk át.

A leggyakoribb korlátozó hiedelmek:

• • „Már túl késő váltani.”

• • „Nem értek semmi máshoz.”

• • „Csalódást okozok a szüleimnek/környezetemnek, ha ezt abbahagyom.”

Gondold át, hogy ezek a gondolatok mennyire valósak, és vizsgáld meg, milyen lehetőségeid vannak.

Hogyan találd meg az új irányodat, amikor rájössz, hogy ez nem a Te életed?

Ha eldöntötted, hogy szeretnél változtatni, a következő lépés az, hogy megtaláld, mi az, ami igazán lelkesít. Néhány kérdés, ami segíthet:

• • Mi az, amit szívesen csinálnék akkor is, ha nem fizetnének érte?

• • Milyen tevékenységek töltenek fel energiával?

• • Milyen képességeim vannak, amelyeket átvihetek egy új területre?

Készíts egy listát ezekről, és kezdd el felfedezni a lehetőségeidet!

Kicsiben kezdd el!

Nem kell egyik napról a másikra váltanod. Először ismerd meg az új pályát, tanulj róla, végezz kísérleti projekteket. Apró lépésekkel haladva csökkentheted a bizonytalanságot.

Én ugyan nap lépést tettem, egyik napról a másikra döntöttem és felmondtam a bankba. Ezt azonban nem mindenki meri megtenni, ez érthető. Aki biztonsági játékos, vagy, akinek nincs elég tartaléka legalább fél évre, annak nem szoktam ezt a megoldást ajánlani. 

Személyiség függő, hogy ki, milyen tempóban meri ezt a lépést megtenni. Ezt az önismereti munka során, a művész-coaching üléseket szoktuk feltérképezni, kideríteni, a számodra legjobb megoldást is ott tudjuk megtalálni.

Amikor rájössz, hogy nem a saját életedet éled, a legfontosabb: Ne félj felelősséget vállalni a saját boldogságodért! 

Ha te is érezted már, hogy nem a saját utadat járod, akkor itt az idő, hogy változtass!

Várlak szeretettel művész-coaching folyamatba!

Itt tudsz bejelentkezni egy ingyenes, tényfeltáró konzultációra.